DDoStámadások

DDoStámadások, más néven elterjedt angol kifejezéssel *distributed denial-of-service* (DDoS) támadások, olyan kiberbiztonsági fenyegetések, amelyek célja egy célpont rendszer vagy szolgáltatás elérésének megakadályozása. Ezek a támadások olyan nagy mennyiségű, általában kártevő programok által generált forgalmat irányítanak a célpont felé, hogy az rendszerét túlterhelik és nem tudja megfelelően működni. A támadások lehetnek rövid ideig tartóak vagy hosszabb távon is fenntartottak, és gyakran gazdasági vagy politikai célokat szolgálnak.

A DDoS támadások általában botneteket használnak, amelyek nagy számú kompromittált számítógépből állnak, amelyek a támadó irányításával működnek. Ezek a botnetek lehetnek különböző méretűek, néhány száztól több millió kompromittált eszközig. A támadások célpontjai lehetnek weboldalak, online szolgáltatások, vagy akár egész hálózatok, például banki rendszerek vagy kormányzati infrastruktúrák.

A DDoS támadások elleni védekezés többféle módszerrel történhet. Az egyik legfontosabb védekezési módszer a forgalom filtrozás, amely megkülönbözteti a normális felhasználói forgalmat a támadó forgalomtól. Ezen kívül használhatók DNS-amortizálás, rate limiting, vagy a célpont rendszerének fizikai és logikai biztonsági szintjének megerősítése. A támadások elleni védekezéshez gyakran szükség van a kiterjedt hálózati és szoftveres megoldások alkalmazására, valamint a folyamatos monitorozásra és felügyeletre.

A DDoS támadások jelentős károkat okozhatnak, például szolgáltatási időtartam elvesztést, gazdasági veszteségeket, vagy reputációs károkat. Ezért a kiberbiztonsági szakemberek és szervezetek folyamatosan dolgoznak új védekezési módszerek fejlesztésére, hogy minél hatékonyabban védjék meg a célpontokat.