háború

Háború a fegyveres erőszak rendszeres alkalmazása két vagy több politikai egység között, általában államok vagy szervezetek között. A konfliktus hosszabb időtartamú lehet, és súlyos emberi, anyagi és környezeti áldozatokkal jár. Gyakori célok közé tartozik terület megszerzése, hatalom megszilárdítása vagy védelem céljából történő beavatkozás.

Okai között gyakran szerepelnek politikai, gazdasági és ideológiai különbségek, biztonsági zavarok, etnikai vagy vallási feszültségek, valamint erőforrásokért vagy stratégiai előnyökért folytatott harcok. Konfliktusok kirobbanhatnak szövetségi kötelezettségekből, határvitákból vagy meggondolatlan döntések következményeiből.

A nemzetközi jog keretében a fegyveres konfliktusokat külön elemzik. A nemzetközi humanitárius jog, különösen a genfi egyezmények, védelmet nyújt a polgári lakosságnak, sebesülteknek és hadifoglyoknak. A fegyvernyugvások és békefolyamatok eszközök a konfliktusok lezárására.

Történeti szempontból a háborúk végigkísérték az emberiség történetét: ókori városállamok, középkori államok és modern nemzetek között zajló konfliktusok. A 19. és 20. században a fegyverzet radikálisan megváltozott; a két világháború meghatározó események voltak, míg a hidegháború a fegyverkezési versenyt és a konfliktusok jellegét formálta.

Kimenetei közé tartozik a humanitárius katasztrófák, gazdasági károk, társadalmi feszültségek és fokozott rehabilitációs igények. A megelőzés és megoldás alapelvei közé tartozik a diplomácia, konfliktuskezelés, gazdasági és politikai szankciók, békefolyamatok, jogi keretek erősítése és nemzetközi együttműködés.