fegyvernyugvások

Fegyvernyugvásnak nevezzük azt a kifejezett, írásbeli megállapodást, amely a hadviselő felek közötti harci cselekmények hosszabb-rövidebb időre történő felfüggesztését írja elő. Gyakran előkészíti a békefolyamatot és tartalmazhat olyan feltételeket, mint a katonai erők kivonása, hadifoglyok cseréje, fegyverzet korlátozása, illetve demilitarizált zónák létrehozása. A megállapodás általában kölcsönös, és a felek ideiglenesen felhagynak a harci akciókkal.

A fegyvernyugvás és a tűzszünet fogalmai gyakran összemosódnak, de jogi értelemben különböznek: a tűzszünet az erők közvetlen fegyverhasználatának ideiglenes tilalma, míg a fegyvernyugvás inkább a harci cselekmények visszafogására és a konfliktus politikai rendezésének megalapozására irányul. Gyakran a fegyvernyugvás a békeszerződés előkészítő lépése, amely végleges rendezést hoz.

Ismert példák: 1918-as Compiègne-i fegyvernyugvás, amely véget vetett a Nagy Háború harcainak Nyugat-Európában; 1918-as Mudros-i fegyvernyugvás az Ottomán Birodalom számára; 1943-as Cassibile-i armistice Olaszország számára; valamint a 1953-as Panmunjom-i fegyvernyugvás a Koreai Háborúban, amely tűzszünetet és demilitarizált övezetet hozott létre, de hivatalos békeállapot nem született.