gyulladásokkal

A gyulladás (inflammáció) a szervezet szövetek védelmi válasza irritációra, sérülésre vagy fertőzésre. Célja a károsító tényező eltávolítása és a sérült sejtek, szövetek helyreállításának elősegítése. A folyamat során immunsejtek lépnek működésbe, mediátorokkal, például hisztaminnal, citokinekkel és leukotériákkal befolyásolják a véráramlást és a szövetek áteresztőképességét. Ennek köszönhető a helyi tünetek: vörösödés, melegedés, duzzanat, fájdalom és funkciókiesés. Szisztémás tünetekként láz és általános rossz közérzet jelentkezhetnek.

Az elkülönítés szerint megkülönböztetünk akut és krónikus gyulladást. Az akut gyulladás gyorsan jelentkezik és rövid ideig tart; gyakori formái lehetnek gennyes vagy nem gennyes gyulladások. A krónikus gyulladás hosszabb fennállású, és gyakran szövetkárosodást okoz.

Diagnózisában a történetfelvétel, fizikális vizsgálat és célzott laboratóriumi vizsgálatok (például CRP, ESR, fehérvérsejt-szám) játszanak szerepet, illetve képalkotó vizsgálatok és szükség esetén biopszia adhat pontosabb képet. Kezelése az alapbetegség kezelése mellett történik: tüneti terápia NSAID-okkal vagy paracetamollal, adott esetben kortikoszteroidok; fertőzés esetén antibiotikumok. Gennyes gyulladásnál gyakran sebészeti beavatkozásra van szükség a genny kiürítésére.

Megelőzésében fontos a megfelelő higiénia, sebfelületek gondos ellátása, krónikus betegségek kontrollálása és az egészséges életmód. A prognózis függ a gyulladás típusától és az okának kezelésétől: sok gyulladás megoldódik, de krónikus formák tartós szövetkárosodást okozhatnak.