foglalkozásterapeuták

A foglalkozásterapeuták olyan egészségügyi szakemberek, akik célzott, értelmes tevékenységek végzésével támogatják a kliensek részvételét a mindennapi életben. Munkájuk holisztikus megközelítésre épül: a fizikai, kognitív, érzékszervi és mentális funkciók egyaránt vizsgálat tárgyai, a cél pedig a funkcionális önállóság és a társadalmi integráció javítása.

A képzés és a kompetenciák közé tartozik, hogy a foglalkozásterapeuták egyetemi alapképzést vagy mesterképzést folytatnak az egészségügyi vagy rehabilitációs területen, gyakorlati klinikai gyakorlat mellett. A terápia során értékelik a kliens tevékenységeinek nehézségeit, személyre szabott terápiás terveket dolgoznak ki, és végzik a beavatkozásokat: a mindennapi tevékenységek tanítását, motoros készségek fejlesztését, kifejezetten a környezet és eszközök adaptálását az önálló életvitel támogatására.

Munkakörnyezetek és célcsoportok sokfélesége jellemző: kórházakban, rehabilitációs központokban, speciális intézményekben, magánrendelőkben, iskolákban és otthoni vagy közösségi ellátásban. Csoportjai közé tartoznak például gyermekek fejlődési vagy tanulási nehézségeivel küzdők, felnőttek munkahelyi vagy trauma utáni rehabilitációjával, valamint idősek és személyiség- vagy mentális egészségi problémákkal élők.

Az ellátás általában csapatmunkában zajlik, interdiszciplináris együttműködésre építve társszakértőkkel, például gyógytornászokkal, pszichológusokkal, logopédusokkal és szociális munkásokkal, az iskolai vagy családdal együttműködve. A kliens-központú megközelítésre épülő egyéni tervek célja a lehető legtöbb tevékenység önálló, értelmes végzésének elősegítése.

A foglalkozásterápia részben szabályozott szakma, amely a megfelelő végzettség és engedély, valamint a folyamatos szakmai fejlődés által biztosítja a praxis minőségét és hozzáférhetőségét.