fagyolvadás

Fagyolvadás a fagyott víz- vagy talajrétegek olvadását jelenti, amikor a hőmérséklet és a beérkező energia hatására a jég, hó vagy fagyott talaj megolvad, és folyékony vízzé válik. A kifejezés a fagy és az olvadás szavak összevonásából származik, és általában a természetes környezetben, valamint emberi körülmények között egyaránt használatos.

A folyamatot elsősorban hőátadás és energia-bevitel befolyásolja. A felszíni sugárzás melegebb levegővel és a víz hővezetése gyorsítja az olvadást. A jégréteg albedoja, vagyis a visszavert napfény aránya, alacsonyabb olvadást eredményezhet, míg a fényes jég helyébe sötétebb felület kerülve gyakran gyorsul a melegedés. A fagyolvadást befolyásolja a hőmérsékletprominencia, a nedvesség és a veter. Regionális szinten a klímaváltozás fokozza az olvadást, különösen a tavaszi és nyári hónapokban.

Típusai közé tartozik az évszakos hó- és jéglapok olvadása, gleccserek és jégtájak olvadása, valamint a fagyott talaj permafrosztos olvadása. Ez utóbbi a talaj stabilitását befolyásolja, és földcsuszamlásokhoz vagy infrastruktúra károsodáshoz vezethet.

Következményei közé tartozik a vízhozam változása, árvizek és időjárási szélsőségek növekedése, ökológiai hatások és közlekedési vagy mérnöki kockázatok. A megfigyelésére használják a meteorológiai adatokat, távérzékelést (például MODIS vagy Sentinel adatok), jegesedés- és hóborítás nyomon követését, valamint a fokhő-alapú előrejelzéseket.