jegesedés

Jegesedés a meteorológiában olyan jelenség, amely akkor keletkezik vagy alakul ki, amikor a levegő hőmérséklete fagyponthoz közel vagy alatt van, és a levegő nedvessége ívben találkozik a felületekkel. A jelenség során jég képződik vagy lerakódik a különböző felületekre. Két fő mechanizmus ismert: a közvetlen lerakódás vízgőzből jégkristályokként a hideg felületeken (gyakran hoarfrost vagy kristályos lerakódás formájában), illetve amikor a felületekre érkező fagyási hőmérsékleten lévő cseppek megfagynak érintésre, így jégréteget képeznek (fagyási eső vagy üveges jegesedés).

A jegesedés formái között megkülönböztethető a vékony, átlátszó bevonat kialakulása, illetve robosztusabb, vastagabb jégrétegek megjelenése. Előfordulhat továbbá olyan eset is, amikor a nedvesség a ködből vagy a felhőkből érkezik és a felületek hőmérséklete alatt megfagy.

A jelenség hatásai széles körűek lehetnek. Bizonytalanná válik a közúti közlekedés, a repülési és vasúti járatok forgalma, és nagy terhet ránthat a fényvezetékekre, építészeti elemekre és a növényzetre. A veszély minimalizálása érdekében előrejelzéseket és figyelmeztetéseket adnak ki, és aktiválják a lopott vagy szükség szerinti út- és közműkezelő intézkedéseket, mint például sózás, homok vagy más csúszásgátló anyagok alkalmazása, illetve szükség szerinti mechanikus eltávolítás.

A jegesedés megfigyelésére és előrejelzésére a meteorológiai szolgálatok felhívják a figyelmet. Helyi riasztások, hőmérsékleti és nedvességi adatok, légköri felvételek és modellek segítik a lakosságot és a közüzemi üzemeltetőket a megfelelő intézkedések meghozatalában.