fagyhatást

Fagyhatás, vagy frosthatás, a fagyos körülmények által kiváltott fizikai és környezeti folyamatok összefoglaló neve. A kifejezést meteorológiában, geológiában, építőiparban és mezőgazdaságtudományban használják annak leírására, hogy a víz megfagyása és a fagy-olvadási ciklusok milyen hatást gyakorolnak a felületekre, szerkezetekre és élőlényekre.

Mechanizmus: a víz a pórusokban és repedésekben megfagyva térfogatnövekedést szenved, ami nyomást fejt ki a környező anyagokra. A jég térfogata körülbelül 9%-kal nő, és a ciklusok ismétlődése repedések keletkezéséhez, táguláshoz és anyagsérüléshez vezethet. A fagyhatás fokozódik nedvesebb környezetben és mélyebb pórusok esetén.

Geológia és építőipar: a fagyhatás legfontosabb megnyilvánulása a freeze-thaw, vagy fagyás–olvadás ciklus, amely kőzetekben, betonban és más tömör anyagokban repedéseket és gyengülést okoz. Ismétlődő fagyások hosszú távon jelentős állapotromláshoz vezethet, például út- és épületszerkezetekben.

Mezőgazdaság és talaj: a fagyhatás növények sejtes szerkezetét és extracelluláris terekét érintheti, ami sejtsérüléseket, levél- és hajtáskárokat okozhat. A talajban a fagyás fagyhullámokat és fagyhívasat idézhet elő, ami a talajmozgást és a gyökérzet állapotát befolyásolja.

Megelőzés és mérséklés: megfelelő vízelvezetés, száraz környezet fenntartása, fagytűrő anyagok alkalmazása és a szerkezetek szigetelése vagy fűtése lehetőséget nyújt a károk csökkentésére. Bizonyos esetekben adalékanyagokkal javítható a fagytűrés és a tartósság.

See also: freeze-thaw cycle, frost heave, frost damage, frost action.