droughtkockázatot

A droughtkockázatot olyan kockázatként értelmezik, amely a szárazság eseményeinek előfordulásából és azok következményeiből fakad a természeti erőforrásokra, gazdaságra és társadalomra nézve. A szárazság több dimenzióban értelmezhető: meteorológiai (csapadékhiány), agronómiai (talajnedvesség-hiány a növények számára), hidrológiai (felszíni és felszín alatti vízkészletek csökkenése) és társadalmi-gazdasági szárazság.

A kockázatot befolyásoló tényezők közé tartozik az éghajlati variabilitás és változás, regionális vízforrások állapota, vízkezelési és öntözési infrastruktúra, földtani és talajviszonyok, népesség- és gazdasági aktivitás eloszlása.

Értékeléséhez és méréséhez figyelemmel kísérik a meteorológiai és hidrológiai adatokat, és alkalmaznak szárazsági indexeket, például SPI-t, PDSI-t vagy SPEI-t. A kockázatot a veszély, az expozíció és a sebezhetőség hármasaként értelmezik, és kockázati térképeket készítenek.

Hatásai közé tartozik a mezőgazdasági termelés csökkenése, vízellátási korlátozások, energiaellátásra gyakorolt nyomás és ökoszisztémás stressz. Megfelelő válaszintézkedések a vízhasználat hatékonyságának növelése, tartalékolási tervek, korai figyelmeztető rendszerek és drought-kockázat finanszírozási és jogi eszközeinek fejlesztése.

Az éghajlatváltozás kontextusában a droughtkockázat értelmezése és kezelése kulcsfontosságú a fenntartható vízgazdálkodás és a közösségek ellenálló képességének növelése szempontjából.