ciliák

Ciliák, vagy ciliophora, a legegyszerűbb eukarióták közé tartozó élőlények, amelyek jellegzetessége a testfelületet borító csillók révén történő mozgás és táplálkozás. Piszokkal, moslékos vízben, tengeri és édesvízi környezetekben, valamint talajban fordulnak elő. Filoikailag a Ciliophora belsőleg az Alveolata csoportjába tartozik, és leginkább heterotróf életmódot folytatnak; néhány faj fotoszintetizáló szimbionta pigmenteket tartalmaz vagy kolóniákat alakít ki.

Morfológiailag a ciliák legmarkánsabb jellemzője a csillók tömeges jelenléte, amelyek a testfelületet borítják, koordinált mozgást és táplálkozást biztosítva. Bizonyos ciliátáknál cirrilek vagy membranellák találhatók a szájüreg körül, amelyek lehetővé teszik a táplálkozást zártterű sejten belüli tápcsatornán keresztül. A sejtek gyakran kétféle sejtmagot gyűjtenek: a mikronukleidát a germán funkciókért, a makro nuklidát a nem replikatív génexpresszióért felel, így a sejt ennek megfelelően választhatóan működik. Osmoritációt a kontraktilis sejtes szervecskék (contractile vacuoles) végzik.

Életmód és életciklus: a ciliák asejtes szaporodás útján, azaz bináris hasadással szaporodnak, gyorsan szaporodhatnak. Szorosabb genetikai cserére a konjugáció során kerül sor, amikor a mikronuklei megtermékenyülnek és átrendeződnek a partner sejtek között, majd ezt követi a normális sejtosztódás. Sok faj tehet közel ideiglenes nyugalmi formákat vagy cisztákat a kedvezőtlen körülmények között.

Környezeti és tudományos jelentőség: a ciliák a mikrobák éltető élelmiszerláncának fontos részei, szabályozzák a baktériumközösségeket, és a tápanyagok körforgásában közreműködnek. Bizonyos fajok vízminőségi bioindikátorként szolgálnak; laboratóriumi modellorganizmusként számos paramecium- és tetrahyména-faj vált ismertté a genetikai és celluláris kutatásokban. Néhány ciliához kapcsolódó élőlény parazita lehet halakon vagy más állatokon.