sejtmagot

A sejtmag a eukarióta sejtek egyik legjelentősebb sejtszervecskéje, amely a genetikai információt DNS formájában tárolja és szabályozza annak működését. Körülveszi a kettős maghártya, amelyet a magfolyadék tölt ki, és amelyet nukleáris porek és transzportmechanizmusok kötnek össze a cytoplazmával. A maghártya belső és külső rétege között kapcsolatok találhatók, és a fehérjeburok stabilizálja a mag struktúráját.

Sejtmagban található kromatin a DNS és fehérjék összetett rendszere, amely a gének aktivitását és a genetikai információ olvashatóságát szabályozza. A kromatin szerkezete a sejtciklus állapotától függően változik: euchromatinban aktív gének találhatók, míg heterochromatin inaktív területeket foglal magában. A magban jelentős szerepet játszik a nucleolus is, amely a riboszómák szintéziséhez szükséges rRNA-készítésért és a riboszómák képződéséért felelős.

A sejtmag fontos része a nuclear lamina, egy belső támrendszer a maghártya közelében, amely a mag és kromatin stabilitását biztosítja. A mag feladatai közé tartozik a genetikai anyag védelme, a DNS replikációjának és a transzkripciónak a szabályozása, valamint a molekulák—például messenger-RNS és fehérjék— szállításának irányítása a nukleáris pore-kapcsolatokon keresztül.

A sejtmag tulajdonságai sejttípustól függenek, de minden eukarióta sejtben jelen van. Állati és növényi sejtek egyaránt rendelkeznek vele; előfordulhatnak azonban variációk, például multinukleált sejtekben vagy specifikus funkciókban eltérő méretű mag. A mag gondozása és működése alapvető a génexpresszió és a sejtek differenciálódása szempontjából.