bronchiolusok

Bronchiolusok, vagy bronchiolusok a tüdő kis légútjai, amelyek a bronchiolusrendszer legkisebb átmérőjű részeit alkotják. Falukban nincs porc, és gyakran hiányoznak a mirigyek is; a nyálkahártya viszont ciliated epitéliummal van borítva. A bronchiolusok a fertőző és irritáló anyagok elleni védelmet szolgáló, mucociliary clearanceben vesznek részt, és a tüdő légáramlásának szabályozásában is szerepet játszanak a simaizom-felépítés révén.

A bronchiolusok két fő szakaszra oszlanak: a terminális bronchiolusokra és a respiratorikus bronchiolusokra. A terminális bronchiolusok kizárólag légútak, az őket követő respiratorikus bronchiolusok viszont már kezdenek néhány alveolus jelenlétével elvégezni a gázcserét is. A falak szerkezete fokozatosan egyszerűsödik: a fedőréteg egyre kevesebb rétegű, a sejtpopuláció pedig változik.

Histológiailag a bronchiolusok epitéliuma a ciliált, pseuodstratifikált oszló hámról egyszerű hengeres vagy alacsonyabb polyhedralizált hámra tér át; a terminális bronchiolusokban gyakran hiányoznak a mirigyek és a nyálkahártya sejtjei között a nyálkatermelő goblet-sejtek, helyüket a klub-sejtek foglalják el. A falakban található simaizom-szövet a légutak tónusát és szűkületét befolyásolja, amely hozzájárul a levegő áramlásának szabályozásához.

Klinikai vonatkozások: a bronchiolusokat érintő gyulladásos folyamatot bronchiolitisnek nevezzük, gyakran vírusos fertőzések következtében; krónikus vagy rugalmasságukban bekövetkező változásokkal járó állapot a bronchiolitis obliterans. Apró légutak betegségei például dohányzás vagy légszennyezés esetén is előfordulhatnak.