arteriolákban

Arteriolákban találhatók a legkisebb artériák, amelyek a nagyobb artériákból a kapilláris hálózat felé vezetik a vért. Ezeknek az ereknek a lumenátmérője általában 10–100 mikrométer környékén van, és a kapillárisokkal közvetlenül érintkezve adják meg a szövetek véráramlásának elsődleges ellenállását. A fal három rétegből áll: endothelium a tunika intimában, egy körkörös simaizomréteg a tunika médiában, és vékony kötőszövetes réteg a tunika adventitiában.

Funkcióik központi szerepet játszanak a vérkeringés szabályozásában. Az arteriolák a perifériás ellenállást biztosítják, így befolyásolják a szövetekre jutó vér mennyiségét és a központi vérnyomást. A tónust szabályozza az idegi (reflex) és hormonális input, valamint a helyi anyagcsere-igények által kiváltott vasodilatáció vagy vasokonstrikció. Az endothelium különféle parakrin anyagokat bocsát ki, például nitrogén-monoxidot a vazodilatációhoz vagy endothelint a vasokonstrikcióhoz, amelyek összhangban szabályozzák a véráramlást.

Autoreguláció és klinikai jelentőség. A szövetek saját véráramlását igény szerint tudják módosítani, függetlenül a szisztémás nyomástól, hurkolt myogén válasz és metabolikus jelátvitelek révén. Az arteriolákban lezajló folyamatok alapvetőak a vérnyomás fenntartásához és a kapilláris hálózat disztribúciójának biztosításához. Patológiás állapotokban, például hipertónia vagy diabetes mellitus esetén arteriolosclerosis alakulhat ki, amely hyalinos és/vagy hyperplastic változásokat idéz elő, és hozzájárul a mikrokeringés zavarához.

Összefoglalva, arteriolákban zajló folyamatok kulcsfontosságúak a vérnyomás és a helyi véráramlás finomhangolásában, biztosítva a szövetek optimális oxigén- és tápanyagellátását.