anyagállapotok

Az anyagállapotok, vagy halmazállapotok, azon fizikai állapotokat jelölik, amelyekben az anyag létezhet. A legismertebb állapotok a szilárd, a folyékony és a gáz halmazállapot. Ezek az állapotok az anyag részecskéinek rendezettségétől, mozgásától és az közöttük érvényesülő vonzóerőktől függenek.

Szilárd halmazállapotban az anyag részecskéi szoros kötelékben, rendezett rácsokban helyezkednek el. Rezgőmozgást végeznek, de nem tudnak elmozdulni egymáshoz képest. Ennek következtében a szilárd anyagoknak állandó alakjuk és térfogatuk van.

Folyékony halmazállapotban a részecskék kevésbé vannak rendeződve, lazábban kötődnek egymáshoz. Képesek elmozdulni, csúszni egymáson, de még mindig jelentős vonzóerők tartják őket össze. A folyadékoknak állandó térfogatuk van, de alakjukat felveszik a tartály alakja szerint.

Gáz halmazállapotban a részecskék szinte teljesen szabadon mozognak, nagy távolságra vannak egymástól, és a közöttük érvényesülő vonzóerők elhanyagolhatók. A gázoknak sem állandó alakjuk, sem állandó térfogatuk nincs; kitöltik a rendelkezésre álló teret.

Ezeken a klasszikus állapotokon túl léteznek további, speciálisabb anyagállapotok is, mint például a plazma, amely ionizált gáz. A plazma az univerzum legelterjedtebb anyagállapota, amely például csillagokban és villámokban fordul elő. Más állapotok, mint a kondenzátumok (például Bose-Einstein-kondenzátum) extrém alacsony hőmérsékleteken jönnek létre, és különleges kvantummechanikai tulajdonságokkal rendelkeznek. Az anyagállapotok közötti átmeneteket fázisátmeneteknek nevezzük, és hőmérséklet, nyomás vagy más külső tényezők változása váltja ki őket.