anyagállapota

Az anyagállapot az anyagnak a fizikai tulajdonságait leíró állapota, amely meghatározza annak alakját és térfogatát. A legismertebb anyagállapotok a szilárd, a folyékony és a gáznemű.

Szilárd állapotban az anyag részecskéi szorosan egymáshoz rendeződnek, és csak rezgő mozgást végeznek. Ennek eredményeként a szilárd anyagoknak meghatározott alakjuk és térfogatuk van. Például a jég és a kő.

Folyékony állapotban az anyag részecskéi közelebb vannak egymáshoz, mint gázoknál, de lazábban, mint szilárdaknál. Ez lehetővé teszi számukra, hogy elcsússzanak egymáson, így a folyékony anyagoknak nincs meghatározott alakjuk, de meghatározott térfogatuk van. Például a víz és az olaj.

Gáznemű állapotban az anyag részecskéi messze vannak egymástól, és gyorsan mozognak. Ennek eredményeként a gázoknak sem meghatározott alakjuk, sem térfogatuk nincs. Például a levegő és a gőz.

Ezeken a főbb állapotokon kívül vannak más, kevésbé gyakori anyagállapotok is, mint például a plazma, amely nagy energiájú gáz, vagy a kondenzátumok, amelyek extrém alacsony hőmérsékleten jönnek létre. Az anyagállapotát a hőmérséklet és a nyomás határozza meg.