antigénje

Antigénje a magyar nyelvben az antigen tulajdonosához, sejéhez vagy molekulájához tartozó antigént jelöli, például „a baktérium antigénje”. Az antigén maga olyan anyag vagy rész, amely képes immunválaszt kiváltani vagy felismerhetővé tenni az immunrendszer számára. Gyakran epitópoknak nevezett kisebb részletek határozzák meg, melyekhez specifikus antitestek vagy T-sejt receptorok kötődnek. Az antigének lehetnek fehérjék, poliszacharidok, lipidek vagy nukleinsavak; közülük a fehérjék és komplex szerkezetű molekulák általában erősen immunogének.

Az immunválasz során B-sejtek antitesteket termelnek és közvetlenül kötődnek az antigénhez, míg a T-sejtek a feldolgozott antigén peptideket MHC molekulákon keresztül mutatják be immunválaszukhoz. Az antigén-prezentációt fagocitáló vagy dendritikus sejtek végzik, az MHC I a belső, endogén antigéneket, az MHC II pedig a kültérből származó vagy exogén antigéneket jeleníti meg.

Különböző típusú antigének léteznek: exogén antigének (külső eredetűek), endogén antigének (sejten belül képződnek), autoantigének (saját testünk alkotói). A haptenek olyan kis molekulák, amelyek önmagukban nem immunogének, de hordozóval immunogén összetételt alkothatnak.

Klinikai vonatkozások: az antigének ismerete elengedhetetlen a diagnosztikában és a vakcinák tervezésében. Szerológiai vizsgálatok célja sokszor az adott antigénhez kötődő antitestek kimutatása. Az antigén-variációk és az immunológiai evolúció befolyásolhatják a védettséget és a fertőzések elleni hatékonyságot.