alultápláltságot

Az alultápláltság olyan állapot, amelyben az egyén energia- vagy tápanyagbevitele nem elégséges, vagy nem megfelelő arányban áll a szervezet szükségleteivel. Kiterjedhet az energia- és fehérjehiányból eredő alultápláltságra, valamint a mikrotápanyag-hiányokra (például vas, jód, A-, D- és B-vitaminok, folsav). A zavarok összességében káros hatással vannak a testi növekedésre, a testi és szellemi teljesítményre, és megnövelik a különböző betegségek kockázatát.

A legérintettebb csoportok közé tartoznak a gyermekek, particularly a fejlődő országokban élők, terhes és szoptató nők, idősek és krónikus betegségben szenvedők. A következmények közé tartozik a növekedés elmaradása, a gyenge immunválasz, fokozott fertőzés- és morbiditás-kockázat, valamint hosszú távon kognitív és gazdasági hátrányok.

A problémát több oka együttesen okozza: szegénység és élelmiszerbizonytalanság, konfliktusok és menekülés, korlátozott hozzáférés az egészségügyi és higiénés szolgáltatásokhoz, fertőző betegségek és gyenge táplálkozási gyakorlatok. A méréshez anthropometriai mutatók (például testtömeg-index, testmagasság, testsúly a korhoz viszonyítva) és biokémiai vizsgálatok használatosak, miközben a mikrotápanyag-szintet is figyelik.

Megelőzése és kezelése magában foglalja az élelmezésbiztonság javítását, a fiatalok és kismamák táplálkozási szükségleteinek kielégítését, élelmiszer-dúsítást és mikrotápanyag-kiegészítéseket, fertőzések elleni egészségügyi beavatkozásokat, valamint közösségi és gazdasági fejlesztéseket.