altruizmus

Altruizmus olyan viselkedés vagy motívum, amely a mások jólétének előmozdítását helyezi előtérbe, gyakran a saját erőforrások vagy kényelmetlenség vállalásával. A kifejezés eredete a latin alter (másik) szóból származik, és a 19. században jelent meg az újkori etikai és társadalomtudományi szóhasználatban. Az altruizmus fogalmát különböző diszciplínák másképp értelmezik: etikai, pszichológiai és biológiai értelemben is beszélhetünk róla.

Biológiában az altruista viselkedés olyan cselekedet, amely más egyed javát szolgálja a viselkedő számára bekövetkező költségek ellenére. A rokoni kiválasztódás (kin-szelekció) szerint a rokoni kapcsolatok erősödése révén a génjelek tovább öröklődhetnek. Hamilton szabálya, rB > C, egyszerű keretet ad arra, mikor és miért terjedhet az altruizmus. Emellett felmerült a reciprokatív altruizmus fogalma: a visszafizetés vagy a kölcsönös segítség hosszú távon növeli a túlélést.

Az emberi altruizmus gyakran motivált empátiával, erkölcsi elköteleződéssel vagy társadalmi normákkal, de előfordulhat önérdek vagy reputációs haszon is. Etikai irányzatok között hivatkoznak utilitarizmusra és deontológiára, illetve olyan mozgalmakra, mint a hatékony altruizmus, amely a lehető legnagyobb előny maximalizálását tűzi ki célul a ráfordított erőforrások alapján.

Természetes példák az állatvilágban a hangyák és egyéb társas rovarok kolóniáiban megfigyelhető kollektív viselkedések, illetve a fajokra jellemző együttműködés. Emberi társadalmakban a jótékonysági adományozás, véradás vagy közösségi szolgálat is gyakori formája az altruizmusnak, amelyet kulturális normák és jogi keretek is támogatnak.

Vita a tiszta altruizmus fogalma vitatott: sokszor nehéz elkülöníteni az önzetlenséget az önérdektől, és a mérhetőség is problematikus. Kulturális különbségek és kontextusok miatt az altruizmus megértése továbbra is sok területen kutatást igényel.