alkotmányossági

Az alkotmányossági kifejezés olyan jogi és politikai elveket ír le, amelyek szerint az állam működését és a jogrendszert az alkotmány határozza meg és korlátozza. Az alkotmányosság lényege, hogy minden törvény, rendelet és kormányzati intézkedés az alkotmány által meghatározott hatalmi elosztáshoz és az alapvető jogok védelméhez igazodjon. Így a jogállam alapelveit, a hatalmi ágak szétválasztását és a jogbiztonságot szolgálja.

Az alkotmányosság gyakorlati érvényesítésének fő eszköze a felülvizsgálat vagy kontroll. Ezt általában egy alkotmánybíróság vagy hasonló intézmény végzi, de jogrendszertől függően a legfelsőbb bíróság is részt vehet benne. A vizsgálat célja lehet törvények, kormányzati rendeletek és egyes intézkedések alkotmányosságának értékelése, különös tekintettel az alapvető jogokra, a hatalmi ágak közötti viszonyra és az arányosság követelményeire.

Historikusan az alkotmányosság a modern politikai gondolkodásban a társadalmi szerződés elméleteiből, a jogállam eszméjéből és a hatalmi ágak megosztásából fejlődött ki. A 17–18. századi liberális áramlatok, majd később a jogállamokra és az alkotmányos rendekre épülő rendszerek alakították a gyakorlatot. Ma az alkotmányosság alapvető elv a demokráciákban: a hatalom az alkotmány keretei között gyakorolható, és biztosítja az alapvető jogokat, a jogbiztonságot és az állami felelősségre vonhatóságot.

Magyarországon az alkotmányosság fogalma központi a jogrendszerben: az alkotmány és az alapvető jogok védelméhez kapcsolódó intézmények és a jogalkalmazás mind azt a célt szolgálják, hogy az állam hatalma a jog keretein belül maradjon.