alkotmányosság

Alkotmányosság olyan állapotot és elvet jelent, amelyben a hatalmi jogkörök a constitution (alkotmány) által meghatározott korlátok között gyakorolhatók, és az alapvető jogok védelme biztosított. Általános értelemben ez a jogállamiság és a demokratikus rend alapelve: az állam hatalmai közötti hatáskör-megosztás, jogi kontrollok és magasabb jogi norma révén történő korlátozás. Az alkotmányosság célja, hogy a törvényhozás, a kormányzat és a bíróságok működése előírások szerint történjen, és hogy a hatalmi visszaélések megelőzhetők legyenek.

Fontos elemei közé tartozik a hatalmi ágak szétválasztása, a jogállamiság követelménye, valamint a fundamentális jogok védelme. A jogbiztonság és a kiszámítható jogalkalmazás érdekében gyakran alkalmaznak alkotmányos ellenőrzést: bizonyos országokban alkotmánybíróság vagy különleges intézmény vizsgálja, hogy a törvények és rendeletek megfelelnek-e az alkotmánynak. Az alkotmánymódosításokra általában szigorú eljárások vonatkoznak, például magasabb fokoztú jóváhagyás vagy népszavazás.

Magyarországon az alkotmányosságot a jogrendszer több szinten érvényesítik: az Alkotmánybíróság, illetve később az Alaptörvény által meghatározott keretek között történik a törvények és jogalkotási aktusok vizsgálata. Nemzetközi szinten pedig az uniós és egyezményes jog is befolyásolja az alkotmányosság megközelítését, különösen az emberi jogok védelme és az európai jogharmonizáció révén.

Az alkotmányosság vitái gyakran a többséguralom és kisebbségvédelme közötti egyensúlyról, a bírói felülvizsgálat mértékéről vagy a visszaélések elleni hatékony védelemről szólnak.