visszaélések

Visszaélések a hatalom, jogkörök vagy erőforrások helytelen, önérdekből történő felhasználását jelentik. A kifejezés olyan tetteket foglal magába, amelyek az érintettek jogait vagy a közérdekeket sértik, és gyakran a felelős személy vagy intézmény ellenőrzésének hiányosságai teszik lehetővé. A visszaélések lehetnek egyedi esetek vagy rendszerszintű jelenségek, és előfordulhatnak a közigazgatásban, a vállalati szektorban, az egészségügyben, az oktatásban, a sportban és a digitális térben is.

Fajtái közé tartozik a korrupció (kenőpénz vagy egyéb előnyök adása és/vagy elfogadása), a vagyoni csalás és sikkasztás, a hatalommal való visszaélés (jogkörök vagy kötelezettségek személyes érdekek szerinti kiaknázása), a nepotizmus és a klientelizmus, az adatvédelmi és információs visszaélések, valamint a munkahelyi zaklatás és a szexuális visszaélés. Előfordulhat továbbá szabálytalanság a közbeszerzésben, a központosított megrendelések környezetében vagy a közérdek ellen dolgozó lobbitevékenységek formájában is.

Felderítés és megelőzése érdekében fontosak a belső ellenőrzési rendszerek, az auditok, a kockázatkezelés és az átláthatóság növelése. A riportolási lehetőségek (például belső és külső panaszcsatornák, whistleblowing védelem), a független vizsgálatok és a megfelelési programok segítik a visszaélések feltárását és megelőzését. Fontos a hatékony szankciók alkalmazása is az elrettentés érdekében.

Jogi és társadalmi keret: a visszaélések elleni fellépés jogi alapjai közé tartoznak a büntető és polgári eljárások, anti-korrupciós törvények, munkaügyi és adatvédelmi szabályok, valamint a szabályozó és felügyeleti szervek feladatai. A megelőzés és a számonkérés erősítésével nő a közbizalom, csökken a gazdasági torzulás és javul a szolgáltatások minősége.