alárendelés
Alárendelés a nyelvészeti terminológiában a mondatszerkezetek közé tartozó viszony, amelyben egy mellékmondat (alárendelő mellékmondat) függő viszonyban áll egy főmondattól. A mellékmondat nem rendelkezik önálló mondat-szerkesztési funkcióval, hanem a főmondat jelentését vagy viszonyát pontosítja, kiegészíti. A magyar nyelvben az alárendelés gyakran alárendelő kötőszóval vagy viszonylati névmással kezdődik, és a mellékmondat végi ragozott igeje jellemzően a mondat végére kerül.
Az alárendelés lehet mellékmondat nomális (főként alany vagy tárgy funkcióban) vagy határozói, azaz a mondat egészének
- Idői alárendelés: amikor, mikor, amint, miután. Például: Amikor hazaértem, lefeküdtem.
- Helyi alárendelés: ahol, ott, ahova. Például: A helyen, ahol élünk, nyugodt a légkör.
- Mód- vagy esélykutató alárendelés: ahogyan, úgy..., mint. Például: Úgy csinálom, ahogyan mondtad.
- Ok- és következmény alárendelés: mert, mivel, úgyhogy, hogy végül. Például: Mert fáradt volt, hazament.
- Feltételi alárendelés: ha, hacsak, legyen úgy. Például: Ha esik, otthon maradunk.
- Tárgyi és alanyi mellékmondatok: Azt hiszem, hogy eljön; Amit mondasz, az igaz. Például: Azt mondta, hogy
Alárendelő kötőszók és névmások útján kapcsolódnak a főmondathoz (például hogy, amikor, ahol, ha, mert, mivel, ahogyan).
- Idői: Amikor hazaértem, telefonáltam.
- Helyi: Ahol lakom, ott van a legjobb piac.
- Módbeli: Így teszem, ahogyan mondtad.
- Ok: Mivel fáztam, lehorgonyoztam a szobában.
- Feltételi: Ha esik, nem megyünk.
- Tárgyi/alanyi: Azt mondja, hogy eljön. Ami történt, az meglepő.