alárendelés

Alárendelés a nyelvészeti terminológiában a mondatszerkezetek közé tartozó viszony, amelyben egy mellékmondat (alárendelő mellékmondat) függő viszonyban áll egy főmondattól. A mellékmondat nem rendelkezik önálló mondat-szerkesztési funkcióval, hanem a főmondat jelentését vagy viszonyát pontosítja, kiegészíti. A magyar nyelvben az alárendelés gyakran alárendelő kötőszóval vagy viszonylati névmással kezdődik, és a mellékmondat végi ragozott igeje jellemzően a mondat végére kerül.

Funkciók és típusok

Az alárendelés lehet mellékmondat nomális (főként alany vagy tárgy funkcióban) vagy határozói, azaz a mondat egészének körülményeit adja meg. A környezeti tartalmat leggyakrabban idői, helyi, mód-, ok- és következmény-alárendeléssel fejezik ki, de létezik összehasonlító és feltételi alak is.

- Idői alárendelés: amikor, mikor, amint, miután. Például: Amikor hazaértem, lefeküdtem.

- Helyi alárendelés: ahol, ott, ahova. Például: A helyen, ahol élünk, nyugodt a légkör.

- Mód- vagy esélykutató alárendelés: ahogyan, úgy..., mint. Például: Úgy csinálom, ahogyan mondtad.

- Ok- és következmény alárendelés: mert, mivel, úgyhogy, hogy végül. Például: Mert fáradt volt, hazament.

- Feltételi alárendelés: ha, hacsak, legyen úgy. Például: Ha esik, otthon maradunk.

- Tárgyi és alanyi mellékmondatok: Azt hiszem, hogy eljön; Amit mondasz, az igaz. Például: Azt mondta, hogy elmegy.

Kötők és szerkezet

Alárendelő kötőszók és névmások útján kapcsolódnak a főmondathoz (például hogy, amikor, ahol, ha, mert, mivel, ahogyan). A mellékmondat gyakran a főmondat után áll, és a mondatrészek közötti kapcsolatot vessző választja el. A magyar nyelvben a mellékmondatban az ige helye általában a végén van.

Példák

- Idői: Amikor hazaértem, telefonáltam.

- Helyi: Ahol lakom, ott van a legjobb piac.

- Módbeli: Így teszem, ahogyan mondtad.

- Ok: Mivel fáztam, lehorgonyoztam a szobában.

- Feltételi: Ha esik, nem megyünk.

- Tárgyi/alanyi: Azt mondja, hogy eljön. Ami történt, az meglepő.