határozói
Határozói, vagy határozói mondatrészek a magyar mondattan olyan elemei, amelyek a cselekvés körülményeit jelölik. Ezek a körülmények lehetnek helyzetek, időpontok, módok, eszközök vagy célok, és gyakran adnak információt a mondatban a tevékenység gyakorlásának körülményeiről. A határozók válaszolhatnak olyan kérdésekre, mint hol? hova? honnan? mikor? meddig? hogyan? mivel? mire? mekkora mértékben?
A leggyakoribb határozó-típusok közé tartoznak:
- helyhatározó: megadja a helyet vagy irányt (például A könyv az asztalon van. – az asztalon helyhatározó).
- időhatározó: megjelöli az időpontot vagy időtartamot (például Holnap találkozunk. – holnap időhatározó).
- módhatározó: jelzi a cselekvés módját vagy jellegét (például Gyorsan futok. – gyorsan módhatározó).
- eszközhatározó: megadja a cselekvés eszközét vagy módját (például Ceruzával írok. – ceruzával eszközhatározó).
- célhatározó: a tevékenység célját vagy célfeladatát fejezi ki (például Edzés céljából edzek. – célhatározó).
- mértékhatározó: a kifejezett fokot vagy mértéket adja meg (például Nagyon fáradt vagyok. – nagyon mértékhatározó).
A határozók lehetnek egyszerű szavak (gyorsan, itt, holnap) vagy néhány szóból álló mondatrészletek (a padon, edzés
A határozók fontos eszközei a mondat gazdagításának, mert velük a cselekvés körülményei világosabbá és konkretizáltabbá válnak.