határozótípusok

A határozótípusok olyan szavak, amelyek a cselekvést, állapotot vagy jelenséget kísérő körülményeket határozzák meg. Ezek a körülmények lehetnek helyre, időre, módra, okra, célra, vagy egyéb szempontokra vonatkozóak. A határozószók önálló szófajtát alkotnak, és általában igékhez, melléknevekhez vagy más határozószókhoz kapcsolódnak.

A határozótípusokat többféleképpen lehet csoportosítani. Az egyik leggyakoribb felosztás szerint megkülönböztetünk helyhatározókat (hol? merre? honnan?), időhatározókat (mikor? meddig? amióta?), módhatározókat (hogyan? milyen módon?), okhatározókat (miért? mi okból?), célhatározókat (mire? mi célból?). Emellett léteznek mennyiséghatározók (mennyire? hányszor?) és elengedhetetlenséget kifejező határozók is.

A határozószók szerepe a mondatban az, hogy pontosítsák, gazdagítsák a főige vagy a jelző tartalmát. Például a "fut" ige mellé tehetünk helyhatározót ("gyorsan fut"), időhatározót ("reggel fut") vagy módhatározót ("fáradtan fut"). Ezek a kiegészítések elengedhetetlenek a teljes kép megértéséhez. A határozószók lehetnek egyszerűek (pl. itt, ott, ma, tegnap) vagy összetettek, illetve más szófajokból (pl. melléknevekből) képzett alakok is (pl. szépen, gyorsan). A határozótípusok megértése kulcsfontosságú a magyar nyelvtan elsajátításában.