Váladéktermelés

Váladéktermelés a szervezet váladékképző mirigyeinek és nyálkahártyáinak normál működéséből adódó folyamat, amelynek célja a nedvesítés, a védőréteg fenntartása és a veszélyekkel szembeni védekezés támogatása. A váladékot főként nyáksejtek (goblet sejtek), serózus sejtek és különböző mirigyek termelik. A keletkező folyadék számos helyen biztosít védelmet és funkciót, például a nyálkahártyák nedvesítését, a részecskék, mikrobák megkötését és a nyelőcső, gyomor, légutak vagy szem védelmét.

A legfontosabb váladékok a légzőrendszer nyáka és az alsó légutak hörgőinek mirigyei által termelt váladék, a gyomor- és bélrendszer nyákja, a szem könnye és a bőr mirigyes váladékai. Ezek közül a nyák viszkozitása és összetevői különböznek: a mucous (nyákos) és a serous (szerű) váladékok keveréke jellemző bizonyos szövetekben, és az arányok a helyi igényektől függően változnak.

A váladéktermelést több tényező szabályozza: idegi- és hormonális hatások, gyulladásos mediátorok (pl. hisztamin, leukotriének), valamint hidratáltság és környezeti irritánsok. Normális esetben a váladék nyálkahártya-ellenállást, nedvességet és köpdési, mucociliáris clearance mechanizmust biztosít. Gyulladás vagy fertőzés fokozhatja a termelést, vagy megváltoztathatja a váladék összetételét és állagát.

Klinikailag a váladéktermelés zavarai hypersecrecióval (például allergiás rhinorrhoea, krónikus hörghurut, cystás fibrosis) vagy hyposecrecióval (xerostomia, Sjögren-szindróma) társulhatnak. A kezelési megközelítés a kiváltó ok tisztázásától függ, és magában foglalhatja a tüneti enyhítést, a hidratálást és, szükség esetén, a nyákoldó vagy gyulladáscsökkentő terápiát.