Világörökség

Világörökségnek nevezik azokat a helyszíneket, amelyeket az UNESCO Világörökség Programja a kiemelkedő egyetemes érték miatt a Világörökség Listájára vesz fel. A helyszínek lehetnek kulturális örökségek, természeti örökségek vagy vegyes jellegűek, tehát egyszerre hordoznak kulturális és természeti értékeket. A program célja a védelem, megőrzés és a fenntartható használat elősegítése globális szinten.

Értékelés és felvétel folyamata: a tagállamok nominálják a helyszíneket, majd a kulturális értékeknél az ICOMOS, a természeti értékeknél az IUCN kész értékelést. A World Heritage Committee dönt a felvételről, és szükség esetén védelmi intézkedéseket ír elő. A helyszínek kiválasztását általában több kritérium alapján ítélik meg; kulturális kritériumok i–vi, természeti kritériumok vii–x közé esnek, és ezek a kiemelkedő egyetemes értékek megnyilvánulásait fogalmazzák meg. A felvétel kötelezettségeket is jelent a tagállamok számára a védelemre, karbantartásra, kutatásra és a fenntartható turizmusra vonatkozóan.

Védelmi és menedzsment keretek: a helyszínekre komplex védelmi és kezelési terveket dolgoznak ki, beazonosítják a fenyegetéseket, és rendszeres monitorozást, illetve szükség esetén felülvizsgálatot írnak elő. A cél a helyszínek állapotának hosszú távú megőrzése és a kultúrák közötti párbeszéd elősegítése a világ minden részén.

Magyarországi példák között megtalálhatók a Budapest, a Duna-parttal és a Budai Várnegyed a hozzátartozó Andrássy úttal, a Hortobágyi Nemzeti Park, Hollókői Ófalu és a Fertő-tó kultúrtáj. A világ számos más helyszíne is része a Világörökség Listának, amelyből több mint ezer helyszín szól a kultúra és a természet közös örökségéről.