Utasítani

Utasítani is a Hungarian verb meaning to instruct, to order, or to direct someone to perform a task. It is commonly used when someone in a position of authority issues directives or guidance. The verb originates from the noun utasítás (instruction, directive) with the -ítani suffix that forms many Hungarian verbs related to giving instructions or direction.

Two main senses dominate its use. In the sense of giving commands, utasítani means to order someone to do something: A főnök utasította a dolgozókat, hogy dolgozzanak tovább. In the sense of providing instruction or teaching, it means to guide or show how to perform a task: A mester utasította a tanoncokat a helyes vágásra. The phrase utasítás alapján refers to acting according to formal instructions or directives.

Grammatical notes: utasítani is a regular verb. Present tense: utasítok, utasítasz, utasít, utasítunk, utasítotok, utasítanak. Past tense: utasítottam, utasítottad, utasította, utasítottuk, utasítottátok, utasítottak. Future: utasítani fogok. Conditional: utasítanék, utasítanál, utasítana, utasítanánk, utasítanátok, utasítanának. In usage, parancsolni is a synonym for stronger commands, while utasítani often carries a more neutral or formal tone. In official language, utasítás (instruction) and utasítást/utasításokat (instructions) are common.

See also: utasítás, parancs, parancsolat, oktatás.