Túlfogyasztás

Túlfogyasztás a szükségleteket meghaladó fogyasztást jelenti, amely a természeti erőforrások felhasználását és a környezeti terhelést növeli. Kiterjedhet az élelmiszerfogyasztásra (túlfogyasztás és pazarlás), a fogyasztási javakra (gyorsan cserélődő ruházat, elektronikai eszközök, autók) és az energiára, valamint a kapcsolódó hulladékképződésre.

Okai között kiemelkedő a növekvő jövedelmi=gazdasági növekedés hatása a fogyasztási igényekre, a marketing és társadalmi normák szerepe, a termékek könnyű hozzáférhetősége, a kényelem iránti igény és a folyamatos technológiai fejlődés. Kulturális és strukturális tényezők, mint a városi életmód és a globalizáció, szintén hozzájárulhatnak a túlzott fogyasztáshoz.

A túlfogyasztás következményei sokrétűek. Környezeti szempontból jelentős a kibocsátás növekedése, erőforrások elhasználása, talaj- és vízhasználat növekedése, biodiverzitás csökkenése és hulladékképződés. Közegészségügyi hatások lehetnek elhízás és egyéb anyagcsere-betegségek, míg társadalmi és gazdasági következmények közé tartozik a pazarlás, adósságnövekedés és a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek súlyosbodása.

Mérési alapelvek közé tartoznak az ökológiai lábnyom és az anyag-lábnyom, amelyek a fogyasztás környezeti hatásait összegzik. Szabadpiaci és állami szintű válaszokban gyakori a körforgásos gazdaság, piac- és termék-szabályozások, adókedvezmények átalakítása, fogyasztói tájékoztatás és oktatás, valamint a termékek tartósságának és javíthatóságának növelése.

További kapcsolódó témák: fenntartható fogyasztás, körforgásos gazdaság, degrowth, fogyasztói kultúra.