Termékenységi

Termékenységi, vagy termékenység, a demográfiában a reprodukciós képesség és a születések üteme körüli fogalom. A legfontosabb mérőszám a teljes termékenységi arány (TFR), amely megmutatja, hogy egy nő élete során hány gyermeket adna világra, feltéve, hogy a jelenlegi korcsoport‑termékenységi mintázat fennmaradna. Emellett használatos az adott korcsoportokra vonatkozó termékenységi ráta (ASFR) és a reprodukciós ráta, például a GRR és az NRR, amelyek a társadalom reprodukciós potenciálját értelmezik.

Termékenység nemcsak biológiai jelenség, hanem gazdasági és társadalmi folyamat is. Fejlett országokban általában hosszú távon csökken, amit a női oktatás növekedése, a teljes munkaerőpiaci részvétel bővülése, a gyermekgondozási és lakhatási költségek, valamint a társadalmi normák alakulása befolyásol. Politikai intézkedések, mint a családtámogatás, a szülői szabadság és a megfizethető gyermekellátás, különböző mértékben hatnak a trendekre.

Regionálisan és országonként jelentősen eltérő mintázat figyelhető meg: vannak helyek, ahol a társadalmi és gazdasági feltételek kedvezőek a gyermekvállalás számára, és vannak olyan régiók, ahol a gyerekvállalás késleltetése vagy alacsonyabb születésszám a jellemző. A termékenység hosszú távú alakulása befolyásolja a népesség összetételét, a munkaerőpiacot és a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságát, különösen az elöregedés kihívásainak kezelése érdekében.

Mérési nehézségek közé tartozik a tempo-hatás és a kohorsz- versus periódusalapú megközelítés közti különbség. A kohorsztermékenység a generációk közötti reprodukciós mintázatot mutatja, míg a periodikus TFR a vizsgált időszak születésszintjét írja le. A definíciók és módszertanok változékonysága miatt a termékenységi adatok értelmezése kontextusfüggő marad.