munkaerpiacot

A munkaerőpiac a munkavállalók és a munkaadók közötti kölcsönhatások rendszere, amely a foglalkoztatás szintjét és a munkabérek alakulását befolyásolja. A piacot alapvetően a munkaerő kínálata és a munkaerő-kereslet formálja, de intézményi tényezők és makrogazdasági környezet is jelentősen hatnak rá.

A kínálat a munkavállalók munkaerő-készségei, képzettsége, életkora és részvételi aránya alapján alakul. A keresletet a vállalatok gazdasági igényei, a technológiai változások és a beruházások adják meg, amely során üresedések jelenhetnek meg vagy záródhatnak be. A piacot gyakran frikcionális és strukturális munkanélküliség jellemzi, míg a ciklikus munkanélküliség gazdasági konjunktúrafüggő lehet.

A bérek gyakran a piaci egyensúly felé törekszenek, de a minimálbér, kollektív szerződések és adóterhek is befolyásolják azokat. A munkanélküliség típusai közé tartozik a frikcionális (keresés közben), a strukturális és a ciklikus munkanélküliség. A bércentrumokat és a foglalkoztatási döntéseket ezért sokszor ezek a különböző tényezők együttesen határozzák meg.

A munkaerőpiacot formáló tényezők közé tartozik a demográfiai összetétel, az oktatás és a készségfejlesztés, a technológiai fejlődés, a globalizáció és a munkaerő mobilitása. Az állami foglalkoztatáspolitika aktív eszközei (álláskereső támogatások, képzési programok) és passzív intézkedései (támogatások, jövedelemtámogatások) a piaci működést célozzák.

A mutatók közé tartozik a foglalkoztatási ráta, a munkanélküliségi ráta és a foglalkoztatási részvételi arány, valamint a üresedések száma. A formal/informal szektor közötti megoszlás és a regionális eltérések szintén jellemzik. A globalizált gazdaságban a mobilitás és a nemzetközi munkaerő-piaci kapcsolatok folyamatosan befolyásolják a munkaerőpiac alakulását.