Tekintély

Tekintély a társadalmi befolyás olyan formája, amelyet nem kényszerrel, hanem tisztelettel, legitimációval és a közösség által elismeréssel támasztanak alá. Egy személy vagy intézmény tekintélyt élvez, ha mások engedelmesen követik útmutatását vagy döntéseit, mert szerintük ezek megbízhatóak, jogosak vagy vonzóak. A tekintély lehet formális vagy informális, és gyakran képezi a hatalmi kapcsolatok alapját anélkül, hogy közvetlen fenyegetésre támaszkodna.

Etymológiailag a tekintély a tekint igéből származik, amelynek jelentése tekintés vagy megítélés. Az -ély képző ebből az absztrakt minőségre utal, így a tekintély a „tekintés minősége” vagy „tiszteletre érdemes állapot” kifejezést hordozza.

A tekintély fogalmi megkülönböztetései között megemlíthető a hivatalos-intézményi tekintély (jogi vagy szervezeti jogosultság alapján), a szakmai tekintély (bizonyított szakértelem és eredmények révén), az erkölcsi tekintély (közösségi értékekhez való viszony és megbízhatóság) és a karizmatikus tekintély (személyes meggyőzőerő és vonzerő). Max Weber pedagógiájában például az autoritás különböző formái összekapcsolódnak a tekintéllyel, amely a legitim hatalom alapja lehet.

A tekintély dinamikája függ a döntések következetességétől, a transzparenciától, a felelősségvállalástól és a kompetencia fenntartásától. Bizonytalanság vagy visszaélés esetén a tekintély meggyengülhet, míg a nyílt kommunikáció és a jogkövetkezmények betartása erősítheti azt.