Rasterizáló

Rasterizáló (rasterizer) a számítógépes grafika egyik alapvető összetevője, amely a vektorgrafikus primitíveket pixeles formára alakítja át. A tipikus grafikai csővezetékben a vertex shadertől érkező adatokból összeállított primitívet, leggyakrabban háromszöget, lefedi a képernyőn, és ennek megfelelően létrehozza a fragmentumokat, amelyeket később árnyékolunk.

A rasterizáló feladata tehát annak meghatározása, hogy mely pixelek tartoznak a primitívhez, és milyen attribútumokat kell továbbadni a fragmentshadereknek. Ezen attribútumok között gyakori a szín, a textúra koordináták és a mélységérték. Az attribútumokat általában barycentrikus koordináták és perspektíva-korrigált interpolációval számolják ki a lefedett pixelekhez. A folyamat során a fragmentumok átmennek a mélységi és egyéb teszteken, majd a végső árnyékolásban részt vehetnek.

A rasterizálást a modern grafikus processzorok (GPU-kn) hardveresen gyorsították, és a valós idejű megjelenítés központi eleme lett. A rasterizáló mellett gyakran alkalmaznak olyan technikákat, mint a multisample anti-aliasing (MSAA) vagy konzervatív rasterizáció a képminőség javítására. Ugyanakkor a rasterizáció korlátai miatt bizonyos effektusok – például a valós idejű globális megvilágítás vagy összetett fényhatások – nehezen vagy késleltetve számolhatók ki, ezért gyakran kombinálják vagy kiegészítik a valóságosabb fénykövetést alkalmazó technikákkal (például ray tracing).

Összefoglalva, a rasterizáló a hagyományos valós idejű grafika központi eleme, amely a vektorgrafikus primitíveket pixeles reprezentációvá alakítva adja át a fragmentumokat a további árnyékolási és megjelenítési folyamatoknak.