Részvénytársaságok

Részvénytársaságok olyan jogi személyek, amelyek alaptőkéje részvényekre van osztva, és a részvényesek vagyoni felelőssége csak a befizetett hozzájárulás mértékéig terjed. A formát két fő változatban használják Magyarországon: nyilvánosan működő részvénytársaság (Nyrt.) és zártkörűen működő részvénytársaság (Zrt.). Az Nyrt. részvényei nyilvánosan forgalomképesek és tőzsdén is jegyezhetők, míg a Zrt. részvényeinek átruházása általában korlátozott és zártkörű körben marad.

Alapítás és jogi keretek: a részvénytársaságot általában alapszabály vagy társasági szerződés alapján hozzák létre, melyet bejegyeznek a cégjegyzékbe. Az alaptőke összegét és a részvények elosztását a törvényes előírások szerint kell meghatározni. A társaság irányítását a legsúlyosabban a közgyűlés gyakorolja, amely a részvényesek összevont véleményét képviseli. Az operatív működést általában az igazgatóság (vagy igazgatótanács) látja el, és sok esetben felügyelőbizottság is működik a belső felügyelet érdekében.

Részvények és felelősség: a részvények átruházása lehet szabad vagy korlátozott, attól függően, hogy Nyrt.-ről vagy Zrt.-ről van szó. A részvényesek felelőssége a társaságba történő befizetéseikre korlátozódik; személyes vagyoni bármilyen más kötelezettségért nem felelnek.

Előnyök és hátrányok: előnyei közé tartozik a tőke tágabb bevonása, a részvények átruházhatósága és a professzionális társasági governance; hátrányai közé sorolható a széleskörű szabályozási és közzétételi kötelezettség, valamint a működés magasabb költségigénye.

Összehasonlítás más formákkal: a Korlátolt felelősségű társaság (Kft.) egyszerűbb működésű és alacsonyabb minimális tőkeigénnyel jár, de a részvények és a nyilvános tőkebevonás kevésbé vagy egyáltalán nem áll rendelkezésre. Részvénytársaságokat gyakran használják nagyobb vállalatok és tőzsdei részvények kihelyezésére.