Orrnyílások

Orrnyílások, vagy külső orrnyílások, a két külső nyílás az orr elülső részén, amelyen keresztül a levegő a orrüregekbe jut. Mindkét nyílást az orrszárnyakhoz kapcsolódó bőr- és porcállomány határolja, belsejük pedig a külső nyílásból az orrüreg vestibulumába nyílik.

A vestibulumot vastag szőrzet és faggyúmirigyek védik, amelyek a bejutó szennyeződéseket részben kiszűrik. A belső orrüreg felé haladva a nyálkahártya melegíti és nedvesíti a belélegzett levegőt, és a nyálka bejutó részecskéket megkötve segíti a légzőrendszer védelmét. A levegő szűrésében a szőrzeten kívül a nyálkahártya sejtjei és mirigyei vesznek részt, amely a nedvesítést és a regenerációt is biztosítja.

Az illatanyagok érzékelése közvetetten kapcsolódik ehhez a területhez: a szaglóhám a felső vagy ritkán középső részben található, és az illatanyagok receptorai itt kezdenek feldolgozódni. A nyílások éppen ezért fontosak a légzés funkciója mellett az illat- és szaglási folyamatok számára is.

Kóros állapotok és variációk közé tartozik az orrnyílások beszűkülése (stenosis), veleszületett vagy szerzett elváltozások, valamint allergiás vagy fertőzéses gyulladások miatti átmeneti vagy tartós obstrukció. Ritkán előfordulhat veleszületett forma vagy sérülés utáni deformitás. A kezelés magában foglalhat gyógyszeres terápiát és szükség esetén sebészi korrekciót. Az orrnyílások mérete és formája egyénenként változó, és fejlődésük során is módosulhat.