Méhnyálkahártya

Méhnyálkahártya, más néven endometrium, a méh belső nyálkahártyája. Fő feladata a terhesség eléréséhez és megtartásához szükséges beágyazódási környezet biztosítása, illetve a havi ciklus során megújuló réteg előkészítése és leválása nőgyógyászati folyamatok során. A szövet két fő rétegre oszlik: a funkcionális réteg (functionalis), amely a ciklus alatt vastagszik és leválik menstruációkor, és az alapréteg (basalis), amely regenerálja a funkcionális réteget.

Szerkezete és vérellátása szerint endometriumot mirigyek és stromális sejtek alkotják, kísérve spirális erekkel, amelyek a terhesség alatt decidualizálódhatnak. Az idegrendszeri beidegzés is jelen van, és a nyálkahártya megújulását és vérellátását a női nemi hormonok szabályozzák.

A ciklus során az ösztrogén és a progeszteron irányítja a változásokat. A proliferatív fázisban ösztrogén hatására a funkcionális réteg megvastagszik és előkészíti a beágyazódást. Az ovulációt követően progeszteron-dominált lutealis fázis következik, amely a mirigyek működését és a nyálkahártya szaftosabb állapotát biztosítja. Ha megtermékenyítés nem történik, a funkcionális réteg leválik és menstruációval távozik a szervezetből.

Klinikai jelentősége: patológiái közé tartozik az endometriosis, endometrialis hiperplázia, endometritis és endometriumrák. A diagnózisban fontos eszközök közé tartozik az endometrium biopsziája és a transzvaginális ultrahang. Ennek megítélése elengedhetetlen a meddőség vizsgálatában és a reproduktív korban zajló kórképek kezelésében.