Modellezés

Modellezés a valós rendszerek leegyszerűsített, absztrakt ábrázolása célú folyamat, amely segíti a megértést, a jövőbeli viselkedés becslését és döntések támogatását. A modell lehet elméleti vagy empirikus, és különböző diszciplínákban használható. A célzott megközelítés attól függ, milyen jellegű a rendszer, milyen adatok állnak rendelkezésre, és milyen döntést kell támogatni.

Fajták közé tartozik a matematikai modellezés, amely egyenletek és logikai összefüggések révén írja le a rendszert; a statisztikai modelllezés, amely adatokból becsl és kockázatokat, trendeket ír le; a számítógépes vagy szimulációs modell, amely dinamikus viselkedést futtat számítógépen; valamint a 3D modelllezés, amely geometriai formákat és vizualizációt hoz létre például CAD vagy CGI környezetben.

Módszertan szempontjából a modell felépítése a problémameghatározással kezdődik, majd megadják a hatókört és a feltételezéseket. Ezt követi a modellépítés, paraméterezés és kalibrálás, majd validálás a valós adatokkal. Szimulációkat futtatnak, az eredményeket értelmezik, és a folyamatot dokumentálják. Fontos a bizonytalanság kezelése, például érzékenységvizsgálatokkal és hibatűrő elemzésekkel.

Előnyök: lehetővé teszi a kísérleteket és döntéstámogatást költség- és időhatékonysággal. Korlátok: a pontosság erősen függ a feltételezésektől és az adatok minőségétől; gyakran szükség van bizonytalanság-kezelésre és transzparens dokumentációra.

Alkalmazási területek közé tartozik a természettudományok és mérnöki területek, közgazdaságtan és finanszírozás, epidemiológia (például SIR-modell), környezetvédelem, várostervezés és ipari folyamatok.