Memóriazavarok

Memóriazavarok a memória működésének zavara, amely a történetfelidézés, a tárolás vagy a használat képességét érinti. Jellemzően érintheti a rövid távú és hosszú távú memóriát, és lehet izolált tünet vagy más kognitív funkciókkal együtt jelentkező állapot. Megjelenésük lehet átmeneti vagy tartós, súlyosabb esetekben pedig más neurologikus vagy pszichiátriai állapotok része.

A memóriazavarok főbb formái közé sorolhatók az amnéziák (például anterógrád vagy retrográd), a deliriumos állapotokhoz társuló átmeneti memóriazavarok, a dementiás folyamatok, valamint a pszichogén memóriazavarok. Ezen formák között különbséget kell tenni a szerzett vagy veleszületett, organikus vagy funkcionális okok alapján. Előfordulásukat befolyásolja az életkor, a kísérő betegségek, a gyógyszerek szedése és életmódbeli tényezők.

Okai sokfélék: neurológiai (például neurodegeneratív betegségek, például dementia eller alkalmanként post-stroke memóriavesztés), traumás agysérülés, anyagcsere- vagy endokrin rendellenességek (B12-vitamin hiány, pajzsmirigy-hormonok), intoxikációk, fertőzések, de pszichés tényezők vagy delirium is okozhat memóriazavarokat. Diagnózisát gyakran klinikai értékelés, neuropszichológiai tesztek (például MoCA vagy MMSE), képalkotó vizsgálatok (MRI/CT), és laboratóriumi vizsgálatok (vitaminok, hormonok, fertőzések jelei) alkotják.

Kezelése a kiváltó okok meghatározásán és megszüntetésén alapul, szükség szerint kognitív rehabilitációval és életmódbeli változtatásokkal kiegészítve. Dementia esetén a tünetek mérséklésére gyógyszeres terápia is szóba jöhet, míg delirium esetén a kiváltó ok azonnali kezelése kiemelten fontos. Megelőzésében szerepet játszik a célzott egészségügyi ellátás, a mentális és fizikai aktivitás, valamint a kockázati tényezők, például vérnyomás- és vércukorszint kontrollja.