Kvantáltak

Kvantáltak, vagy kvantált állapotokként vagy kvantált értékekként használt fogalom a fizika és a matematika szövegeiben olyan mennyiségeket jelöl, amelyek csak diszkrét, előre meghatározott értékekben létezhetnek. A kvantálás során a megfigyelt mennyiség értékei nem teljesen folytonos skálán változnak, hanem meghatározott értékkészletből választhatók ki. A jelenség alapja a kvantummechanika és az ehhez kapcsolódó elméleti keretrendszer.

Történetileg Planck és Bohr vezették be a kvantálást a fekete test sugárzásának és az atompályák energiáinak magyarázatához. A kvantummechanika fejlődésével az energia, a szögmomentum és más megfigyelt mennyiségek olyan eigenértékek formájában jelentek meg, amelyeket méréskor egy ilyen diszkrét halmazból lehet kiválasztani. A formális leírásokat gyakran operátorok és eigenvektorok segítségével adják meg.

Gyakorlati példák közé tartozik az atomok energiakörei és spektruma; a foton energiája E = hf; az elektromos töltés elemi egységre történő kvantáltsága; a szögmomentum kvantált értékei; a szupervezetőkben megfigyelt mágneses fluxus kvantáltsága.

A kvantált állapotok fogalma nélkülözhetetlen a modern tudományban, a félvezetőtechnológiától a lézeres alkalmazásokon át a kvantumszámítástechnikáig. A kifejezés tehát általánosan arra utal, hogy egy rendszer vagy mérhető mennyiség csak diszkrét értékeket vehet fel.