Kontraindikáció

Kontraindikáció a gyógyászatban olyan tényező vagy körülmény, amely miatt egy adott kezelés, gyógyszer vagy beavatkozás nem vagy csak korlátozottan adható. Célja a beteg kockázatainak minimalizálása és a terápiás haszon maximalizálása. Az értékelést mindig orvosi felügyelet alatt végzik, és a beteg egyéni állapotát figyelembe véve döntenek.

Két fő típusa van. Az abszolút kontraindikáció olyan tényező, amelynél a beavatkozást semmilyen körülmények között sem szabad végrehajtani. A relatív kontraindikáció olyan körülmény, amely növeli a kockázatot, ezért a kezelést csak alapos mérlegelés után adható, gyakran dózismódosítással vagy alternatív terápiával. Az kontraindikációk lehetnek állandóak vagy átmenetiek (például fertőzés idején átmeneti elhagyás).

Példák. Gyógyszereknél abszolút kontraindikáció lehet súlyos, életveszélyes allergiás reakció a hatóanyagra, vagy terhesség bizonyos teratogén vegyületeknél. Relatív kontraindikáció lehet például egy súlyos máj- vagy vesekárosodás, vagy egyes gyógyszer-interakciók fennállása; ilyenkor az előnyök és a kockázatok mérlege alapján dönt a kezelést végző orvos. Beavatkozásoknál abszolút ellenjavallat lehet aktív súlyos fertőzés vagy állapot, amely a beavatkozást sürgősen kizárja; relatív esetben a beavatkozás elvégezhető vagy módosítható.

A kontraindikációk fontossága abban áll, hogy segítik a biztonságos és hatékony ellátást. Fontos különbség a figyelmeztetésektől és óvintézkedésektől, amelyek a kockázatokra hívják fel a figyelmet, de nem tiltó jellegűek.