Kontaktlencse

A kontaktlencse egy apró, általában átlátszó műanyag vagy hidrogel lencse, amelyet a szem elé helyeznek. A szaruhártya felszínén vagy a tear film rétegén marad, és korrigálja a fénytörési hibákat, például myopia, hyperopia vagy astigmatizmus esetén. Létezik optikai és kozmetikai változat is. A viselés megkezdése előtt szemészeti vizsgálat ajánlott, és a lencsét a szakember útmutatása szerint kell használni.

Típusok: leggyakoribbak a lágy lencsék (hidrogel vagy silikon-hidrogel). Merev gázáteresztő (RGP) lencsék élesebb látást adhatnak, különösen magas astigmiumnál. Torikus és multifokális lencsék az astigmatizmusra és a presbyopia-ra vannak tervezve. Ortokeratológiai lencsék éjszakai viselésre valók, kozmetikai és színes lencsék pedig a megjelenést módosítják.

Gondozás és használat: a szemész útmutatásait kell követni. Higiénia: kézmosás, tiszta oldat, és a lencsetároló rendszeres tisztítása. A csereidőket be kell tartani (napi, heti vagy havi váltás). Irritáció vagy szárazság esetén keressük fel orvosunkat, és ne viseljük addig.

Kockázatok és előnyök: a kontaktlencsék jó látást és sportolási szabadságot nyújtanak, de fertőzés, keratitis, irritáció és szemszárazság kockázata fennáll. A megfelelő higiénia és szakorvosi felügyelet csökkenti ezeket a kockázatokat.

Történelem és szabályozás: az első gyakorlati kontaktlencsét Adolf Fick fejlesztette ki 1888-ban. A modern lágy és gázáteresztő lencsék a 20. század közepétől terjedtek el; silikon-hidrogel változatok az 1990-es években váltak széles körben elérhetővé. A használatot és forgalmazást helyi szabályozók és irányelvek határozzák meg.