Keresztcsont

Keresztcsont, latin nevén sacrum, a gerinc alsó végének és a medence közötti kapcsolódási pontnak fontos csontja. Öt összenőtt keresztcsonti csigolya, S1–S5, alkotják; ezek általában felnőtt korban teljesen összenőnek.

Pozíciója és kapcsolatai: a gerincoszlop alsó szakaszán helyezkedik el, felül a L5–S1 ízülethez kapcsolódik, alul a coccyxhez ízesül a sacrococcygealis ízületen keresztül. Oldalról a medencét alkotó csípőcsontokkal kapcsolódik a sacroiliacialis ízületek révén, amelyeket az oldalirányú auricularis (fül- vagy fül alakú) felszínek biztosítanak. A keresztcsont elülső (medencére néző) felszíne sima, a hátsó felszíne pedig jellegzetes: a median keresztcsonti róda a spinális nyomvonalat idézi, oldalain pedig a hátsó keresztcsonti foramina húzódnak, amelyeken át a sacralis idegek kilépnek. A bazális végén található a rekeszhez kapcsolódó alap, a caudal irányba a coccyx felé halad, a legalsó végén pedig a sacralis hiatus nyílik.

Funkciók: a keresztcsont a testtömeg átadását végzi a gerincoszlopból a medencébe és onnan a végtagok felé. Szilárd stabilitást ad a medence gyűrűjének, és szerepet játszik a kismedencei struktúrák és idegek körüli védelmében.

Variációk és patológiai vonzatok: általában az S1–S5 összenövése jellemző, de előfordulhat lassú összenövés-különbség vagy rendellenes átfedés az S1 és L5 között. Sérülések, törések vagy sacroiliacalis ízületi problémák a keresztcsont területén jelentkezhetnek.