Karhajlítással

Karhajlítással, avagy a könyök flexiója, a felkar és az alkar közötti szög csökkenését jelenti. Ez a mozgás alapvető szerepet játszik a mindennapi tevékenységekben, sportban és rehabilitációban.

Anatómiai háttér: a könyökízületet a humeroulnaris és a humeroradialis ízületek alkotják. A hajlító izmok közé tartozik a biceps brachii, a brachialis és a brachioradialis; ezek a felkartól felfelé húzva zárják be a könyököket. Az antagonista izmok a triceps brachii, amelyek a könyök kinyújtását végzik. Idegellátás: a biceps brachii és a brachialis musculocutaneous ideg által, a brachioradialis pedig részben radialis ideg által kap beidegzést.

Mérés és mozgástartomány: aktív hajlítási tartomány felnőtteknél általában 0–135 fok között van; passzív mozgás elérheti a 140–150 fokot. A funkcionális feladatokhoz gyakran elegendő a 30–130 fok tartomány. A mozgástartományt goniométerrel mérik klinikai és rehabilitációs környezetben.

Alkalmazások: rehabilitáció során a könyök sérülései és műtétei utáni felépítés része lehet, továbbá sport- és erőnléti edzésben a karhajlítás koordinációjának és erőfejlesztésének részeként gyakori gyakorlatok közé tartozik. Fontos a fokozatosság és a fájdalom kerülése; a helytelen technika vagy túlterhelés sérüléshez vezethet.

See also: hajlítás, könyökízület, biomechanika.