Földcsuszamlás

Földcsuszamlás a lejtőkön történő talaj- és kőzettömeg mozgását jelenti, amelyet a gravitáció, a lejtő gyenge szerkezete és a víz hatásai idézhetnek elő. A mozgás lehet lassú vagy gyors, és érintheti nagy területeket; gyakran egy csuszamlási felületen vagy rétegek közötti gyenge rétegen halad.

Az általa leírt folyamatokat mozgás típusa szerint is megkülönböztetik: rotációs földcsuszamlás (kúp alakú csúszás) és translációs földcsuszamlás (széles, sík felületen történő csúszás). Ezen belül előfordul törmelékcsuszamlás, iszapcsuszamlás és kőzetcsuszamlás is.

Kiváltó tényezői közé tartozik a tartós vagy intenzív csapadék, gyors hóolvadás, talajvíz- és pórusvíznyomás növekedése, földrengés vagy gyenge kőzetek és talajok megléte. Emberi tevékenység, például erdőirtás, nem megfelelő vízelvezetés és talajművelés is fokozhatja a kockázatot.

Veszélyei közé tartozik az infrastruktúra (utak, vasút, hidak) megrongálódása, épületek és ingatlanok károsodása, valamint személyi veszélyeztetés. A lejtő megváltozott állapota gyakran hatással van a vízelvezetésre és az árvíz- vagy elöntési kockázatra is.

Megelőzés és kezelés átfogó megközelítést igényel: kockázatfelmérés, területrendezés, megfelelő vízelvezetés és talajerősítés; növényzet telepítése és talajstabilizáló intézkedések. Korai figyelmeztető rendszerek, rendszeres megfigyelés és szükség esetén mérnöki beavatkozások segíthetik a kockázat csökkentését és evakuációs tervek kidolgozását.