talajersítés

Talajerítés vagy talajstabilizálás a talaj fizikai és kémiai tulajdonságainak olyan módosítása, amelynek célja a szemcsés szerkezet megerősítése, a nedvességtartó képesség szabályozása és ezzel a teherbírás, stabilitás javítása. Gyakran alkalmazzák közmű- és útépítési, illetve lejtővédelmi feladatoknál, hogy megakadályozzák a túlzott süllyedést, a leválasztási és lejtőcsúszási eseményeket, valamint a vízáteresztés módosításával csökkentsék a talajdinamika kockázatait.

A talajerítés fő módszerei közé tartozik a kémiai stabilizálás, amely kötőanyagokkal (például cementtel, lime-dal vagy polimer adalékokkal) keverik a talajt, hogy növeljék a szemcsék közti kötőerőt és a szemcsegrészt. A mechanikai stabilizálás magában foglalja a tömörítést, valamint geoszálas vagy geoszigetanyagokkal való megerősítést (például georács, geotextília). Vízelvezetést javító megoldások is alkalmazhatók: csatornák, görgő- és kavicsszintek beépítése, hogy csökkentsék a nyomásokat és javítsák a lefolyást. Groutolás és injektálás alkalmazásával adott rétegekben vagy réteghatárokban növelhető a kötőanyag és a teherbírás.

Alkalmazási területek közé tartozik út- és vasútépítés, töltéseken és lejtőkön végzett stabilizációs munkák, egyes szerkezetek alapozása és bányaipari beruházások. Előnyei közé tartozik a teherbírás növekedése, a zsugorodás és süllyedés csökkenése, valamint a hosszú távú stabilitás. Kihívásai közé tartozik a beruházási költség, a kivitelezési idő, a környezeti hatások és a hosszú távú karbantartási igények. A tervezésnél helyszíni feltárások és geotechnikai vizsgálatok szükségesek a megfelelő módszer kiválasztásához.