vízáteresztés

Vízáteresztés a nyomáskülönbség hatására a víz átáramlásának képessége egy anyagban. Ezt gyakran vízáteresztőképességnek vagy hidraulikus vezetőképességnek nevezik. Porózus vagy repedezett szerkezetű anyagokra jellemző, például talajokra, betonra, tömőanyagokra és szűrőanyagokra.

A jelenség fizikája elsősorban Darcyn törvényén alapul: a vízáramlás sebessége arányos a nyomáskülönbséggel és a közeg vízáteresztőképességével, és fordítottan arányos a csatornázottság hosszával. A vízáteresztőképességet befolyásoló fő tényezők közé tartozik a porozitás és a csatornázottság mértéke, a szemcseméret- és a pályahálózat szerkezete, a telítettség, a hőmérséklet és a kémiai környezet. A megfelelő közegben a károsodott vagy repedezett rétegek jelentősen módosíthatják az átengedett víz mennyiségét.

Mérés és egységek: A hidraulikus vezetőképességet SI egységben általában méter per másodpercben (m/s) adják meg; régebbi vagy speciális alkalmazásoknál Darcy-egységet használhatnak. Laboratóriumi vizsgálatok közé tartoznak a constant-head (állandó fejű) és a falling-head (zuhanó fejű) peremtesztek talajokon, továbbá permeabilitásmérő eszközök használata textilekben, membránokban és betonban.

Alkalmazások és jelentőség: A vízáteresztés kulcsfontosságú a talajvízvezetés, vízelvezetés és repedezett vagy vízzáró szerkezetek tervezésében, környezeti mérnöki modellezésben és szűrő-, illetve tömítőanyagok értékelésében. Megkülönböztethető a vízfelvételtől (abszorpció) és a beszivárgástól; a vízáteresztés meghatározza, mely vizek képesek átjutni a közeg szerkezetén.