nyomásokat

A nyomás a felületre ható erő per egységnyi felület. Fizikai értelemben a nyomás skalár mennyiség, amelyet P jelöli, mértékegysége pedig a pascal (Pa), amely 1 N/m^2. A nyomás többféle kontextusban jelenik meg, például abszolút nyomásként, gauge (mért) nyomásként és differenciáld nyomásként.

Fontos megkülönböztetni az abszolút nyomást és a gauge nyomást. Az abszolút nyomás a vákuumhoz viszonyított teljes nyomást adja meg, míg a gauge nyomás a környezet nyomásának figyelembevételével értelmezett érték. A légköri nyomás gyakran tengerszinti átlagban kb. 101,3 kPa.

A nyomás mértékegységei közé tartoznak a pascal (Pa), a kilopascal (kPa), a megapascal (MPa), a bar, az atmoszféra (atm) és a psi. Hidrosztatikus nyomás esetén a P = ρ g h összefüggést szokás használni, ahol ρ a sűrűség, g a gravitációs gyorsulás, és h a mélység vagy magasság. A nyomás növekszik a mélységgel vagy a sűrűséggel. Pascal törvénye szerint zárt, tömör folyadékban a nyomás minden irányban ugyanannyira terjed.

Eszközök közé tartoznak a manométerek és barométerek, valamint a nyomásmérők és nyomás-átalakítók, amelyek különböző módon rögzítik és elektromos jellé alakítják a nyomásértéket. A nyomás sok területen alapfogalom, a meteorológiától a mérnöki rendszerekig és az orvostudományig kiterjedően használatos.