Fenntarthatósági

A fenntarthatóság olyan fejlődési modell, amely lehetővé teszi, hogy a jelen szükségleteit kielégítsük anélkül, hogy a jövő generációk lehetőségeit csorbítanánk. A fenntarthatósági kifejezés a kapcsolódó tulajdonságokra utal, és gyakran fordul elő olyan kifejezésekben, mint a fenntarthatósági célok, fenntarthatósági mutatók vagy fenntarthatósági jelentések.

A koncepció a környezeti, gazdasági és társadalmi pillérek összefüggésében értelmezhető. A Brundtland-beszámoló (1987) meghatározása óta a fenntarthatóság a hosszú távú jóllét, a természeti erőforrások megőrzése és az igazságos fejlődés integrált céljává vált. Gyakorlati területei közé tartozik az energia- és erőforrás-hatékonyság, a klímaváltozás elleni intézkedések és a termékek életciklus-alapú szemlélete.

Az alkalmazások között szerepel a kormányzati politikák és beruházások irányítása, a vállalati fenntarthatósági beszámolók (ESG-keretrendszerek), a gazdasági és városi fejlesztések, valamint a termékek és szolgáltatások tervezésének körforgásos megközelítése. A mérés és összehasonlíthatóság érdekében használt eszközök közé tartoznak az életciklus-értékelés, a beszámoló-standardok (GRI) és a fenntarthatósági célok (SDG-k), valamint az EU-taxonómia.

Bár általánosan elismert a fenntarthatóság fontossága, a gyakorlatban kihívást jelent a mérhetőség, a hosszú távú hatások középtávú összevetése és az érdekcsoportok közötti kompromisszumok. A zöldmosás kockázata és az adatok pontatlansága is problémát jelenthet, ezért a transzparencia és a harmadik fél általi hitelesítés kiemelt fontosságú.