Felhalmozási

Felhalmozási zavar, vagy gyakran felhalmozásnak nevezett jelenség, egy tartós viselkedés-kohorsz, amelyben a személy nehezen szabadul meg a tárgyaktól, vagy erősen kötődik hozzájuk. Ennek eredményeként a lakókörnyezet rendetlen és zsúfolt lesz, ami megnehezíti a mindennapi tevékenységeket, és gyakran veszélyezteti a biztonságot, higiénét és egészséget. A megőrzés és a kiválasztás nehézségei érzelmi okaikhoz gyökereznek és súlyos döntéshozatali problémák kísérhetik.

A tünetek közé tartozik a tárgyak megőrzésének tartós érzelmi jelentése, a döntési nehézségek, a fokozott rendetlenség és a funkcionális akadályozottság a lakókörnyezetben. A felhalmozási zavar gyakran társul más mentális zavarokkal, például szorongással, depresszióval, ADHD-vel vagy autizmus spektrum zavarral. Genetikai és környezeti tényezők is hozzájárulhatnak a kialakulásához.

Diagnózis: A DSM-5-TR és az ICD-11 szerint a felhalmozási zavar formális diagnózis lehet, különösen súlyos, tartós és jelentős életviteli zavarokkal járó esetekben. Kritériumai közé tartozik a tárgyak megőrzésének tartós nehézsége és a rendetlenség miatti működési problémák.

Kezelés: A kezelés elsődleges eleme a kognitív viselkedésterápia (CBT), amely a döntéshozatali képesség és az elengedés fejlesztésére irányul. Emellett hasznos lehet a motivációs interjú, a családi/társas támogatás és a környezeti módosítások. Gyógyszeres kezelés esetenként a kapcsolódó tünetek, például depresszió vagy szorongás enyhítésére adható, de nem közvetlenül a felhalmozási viselkedésre hat. Eredményei egyénfüggők, és gyakran hosszú távú, multidiszciplináris megközelítést igényelnek.