Endometriózis

Endometriózis egy krónikus nőgyógyászati állapot, amelyben az endometriumhoz hasonló szövetek jelennek meg a méhen kívül. A leggyakoribb helyek a kismedencében található szervek, például a petefészkek, a hashártya és a méhet körülvevő kötőszövetek; ritkábban előfordulhat a belek, a húgyhólyag vagy más fertőző és szervek közelében. Ezek a szövetek a hormonszintek változásaira reagálnak, vérzést és gyulladást okozva, amely krónikus fájdalmat és hegesedést eredményezhet.

Tünetek közé tartozik a ciklushoz kapcsolódó fájdalom, különösen a menstruáció alatt, krónikus mélyfájdalom, állandó fáradtság, valamint dyspareunia (fájdalmas közösülés) és dyschezia (problémás székelés). Meddőség előfordulhat, és egyes esetekben tünetmentes is lehet.

Diagnózis: gyanú esetén alapos klinikai vizsgálatot végeznek. Képalkotó vizsgálatok közé tartozik a transzvaginális ultrahang és az MRI. A végleges diagnózis laparoszkópos vizsgálat és szövettani vizsgálat alapján állítható fel.

Kezelés: személyre szabott, függ a tünetektől, a tervezett családalapítástól és a betegség súlyosságától. Gyógyszeres terápia lehet fájdalomcsillapítás és gyulladáscsökkentés (például NSAID-ok), hormonális kezelés (például kombinált fogamzásgátlók, progestinok, GnRH-agonisták vagy antagonista szerek). Ritkán használták a danazolt. Sebészeti kezelésre is sor kerülhet: laparoskópiás eltávolítás vagy szöveti reszekció, adhéziók oldása; endometriomák esetén kismedencei műtét. Súlyos vagy tartós tünetek esetén és ha a fogantatás már nem kívánatos, hysterectomia és ritkán oophorectomia lehet szó.

Prognózis: a betegség gyakran visszatérő jellegű; a tünetek néha javulhatnak menopauza környékén, de a teljes gyógyulás nem biztosítható. A meddőség kockázata nő, különösen súlyos esetekben.

Rizikótényezők közé tartozik a családi előfordulás és a korai menarche, de a mechanizmus nem teljesen ismert. Az incidenciája a 15–45 éves nők körében jelentős.