Differenciáció

Differenciáció olyan általános fogalom, amely olyan folyamatokat ír le, amikor valamiből többféle, egymástól eltérő funkciójú vagy alakú egység alakul ki. A kifejezés különböző tudományterületeken és szociális-gazdasági kontextusokban is használatos, ahol a homogenitásból a sokféleség felé történő változás a központi motívum.

Biológiában a sejtek differenciációja az a folyamat, amely során az egykori őssejtek vagy pluripotens sejtek specifikus sejt-típusokká válnak, például ideg-, izom- vagy bélhámsejtekké. Ezt a génexpresszió szabályozása, jelutak és epigenetikai módosítások összhatása irányítja. A differenciáció alapvető a fejlődésben és a szövetek, szervek kialakulásában; a folyamat részben vagy teljesen reverzibilis lehet plaszticitás és átprogramozás függvényében.

Matematikában a differenciáció a függvény deriváltjának meghatározását jelenti. A derivált megmutatja a görbe meredekségét vagy a változás ütemét egy adott pontban. A differenciálás szabályai közé tartozik a hatvány-, a lánc- és az összeadási szabályok, és a deriváltak szerepet játszanak például a mozgás, a gyorsulás, az optimalizálás és a modellezés területein.

Más területeken a differenciáció a szervezetek vagy termékek közti különbségtételt jelent. Társadalomtudományokban például a társadalmi differenciáció a szerepek és funkciók megosztását írja le; gazdaságban a termék- és vállalati differentiáció a versenyképes kínálatot és a piac differenciálódását mutatja.

Elméleti szemléletben a differenciációhoz kapcsolódó módszerek közé tartozik a biológiában lineage tracing, transzkriptomika és egyedalapú (single-cell) elemzés; a matematikában pedig a deriválás feltételeinek vizsgálata és annak szabályainak alkalmazása a modellezésben.